Advent
2009.12.19. 00:04
A négy gyertya története
Egyszer volt ,hol,nem volt,volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük,hogy tisztán lehetett érteni amit egymással beszélgettek. Azt mondta az első: Én vagyok a béke.,de az emberek nemképesek életben tartani. Néhány pillanat múlva,egy vékony füstölgő kanóc emlékeztetett,a hajdan fényesen tündöklő lángra. A második azt mondta: Én vagyok a hit.Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem.Hamarosan egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: Én a szeretet vagyok . Nincs már erőm tovább égni.az emberek nemtörődnek velem, semmibe veszik hogy milyen nagy szükségük van rám.Ezzel ki is aludt.Hirtelen belépett egy gyermek,mikor meglátta a három kialudt gyertyát,felkiáltott.de hát mitörtént,hiszen nektek égnetek mindörökké.Elkeseredésében sírvafakadt.Ekkor megszólalt a negyedik gyertya : Én vagyok a remény.A gyermek szeme felragyogott,megfogta míg az égő gyertyát,s lángjával életrekeltette a többit. Add Urunk ,hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény.Had legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében,: A hit ,remény ,szeretetés a béke lángját. Amen.
Advent
Itt az Advent,
a szép Advent!
Nézzétek, ég az első gyertya!
Szállingozó hó
befedi a tetőket,
a kicsi falut, az erdőket.
Itt az Advent,
a kedves Advent!
Nézzétek, ég a második gyertya!
Alszanak a hegyek,
álmodik a völgy.
Hófehér takaró
a hegyi kunyhó fölött.
Itt az Advent,
az illatos Advent!
Nézzétek, ég a harmadik gyertya!
Pattogó tűz
bevilágítja a házat.
Alma, birsalma,
sütemények halma!
Itt az Advent,
a szent Advent!
Nézzétek, ég a negyedik gyertya!
Eljövendő Jézuska
mennybe vezet minket.
Szent orgonaszó,
szent időszak!
Burghardt Klára
Minden advent
Minden advent kegyelem:
vétkem jóvátehetem.
Minden advent vigalom:
Isten Úr a viharon!
Minden advent érkezés:
átölel egy drága kéz!
Minden advent alkalom:
győzhetsz saját magadon!
Minden advent ítélet:
így kellene - s így élek!
Minden advent remegés:
Isten felé epedés!
Minden advent ima is:
Uram, fogadj be ma is!
/Ürögdi Ferenc /
Csodás Adventi vasárnapot kívánok!
Paksy Gáspár: Adventben...
Már én a földnek szolgaláncát
Erős karokkal szétzuzom,
Feléd esengve tiszta hévvel,
Sóvárgó vággyal, Jézusom!
Látom kigyulni napkeletről
Királyok fényes csillagát,
Komor felhőkön, bús homályon
Mennyország fénye csillan át.
Sötét, kietlen éjtszakákon
Kicsiny bölcsödről álmodom,
Sokszor merengek égi kéjjel
Mosolygó kisded-arcodon.
A boldogság regéje lágyan,
Szellők szárnyán susog felém,
Sokszor tünődöm holdas este
Az angyalok szép énekén.
Vigasztalódva nézhetem már
A nagy világot, bár sötét;
Egekből áradt üdv sugára
Oszlatni kezdi bús ködét.
Szívem keservét, régi búját
Örök reménnyel altatom,
A kétség, csüggedés borúján
Roráté sír föl ajkamon.
Az irgalom nagy Istenéhez
Gyakorta szárnyal hő imám,
Mert lelkem e csalárd időknek
Megváltót, üdvöt, fényt kíván!
Adventi ének
1 vasárnap:
Ég a gyertya, ég,
El ne aludjék,
Szíveinkből a szeretet
Ki ne aludjék!
2. vasárnap
Ég a gyertya, ég,
Fusson a sötét,
Szívünkből a rosszaság is
Kitakarodjék.
3. vasárnap
Ég a gyertya, ég
Nő a fényesség,
Sötét földhöz a fényes ég
Egyre közelébb
4. vasárnap:
Ég a gyertya, ég,
Az adventi négy,
Azt lobogják, azt hirdetik
Jézus üdvözlégy!
Advent első gyertyáját a hitért gyújtjuk, másodikat a reményért.
Sosem késő imádkozni. Ép itt az ideje elmondani egy imát azért , hogy az emberek lelkében megint megszülessen a Remény.
Én ma ennek az érzésnek az ébrentartásáért fogom meggyújtani az adventi koszorúnkon a második gyertyát.
Elmondunk egy imát , megkérjük az Istent adja vissza legnagyobb ajándéka egyikét
ama képességünket, hogy reménykedni tudjunk megint.
Aki reményekkel rendelkezik az jövővel is bír. Hisz tovább megy az úton, ha fáradt , ha elesett is, mert azt reméli érdemes.
Ha pedig van értelme a dolgoknak, azért kűzdeni is fogunk.
És akkor, már nem álom az egész, hanem cselekedett.
A cselekedet pedig, eredményt teremt.
Ami örömöt hoz.
Azaz, közelebb kerülünk a negyedik gyertyához.
Apró lépésekkel, de egyre közelebb.
Advent
Az első gyertyát gyújtsuk azokért, akik már nem lehetnek velünk.
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért.
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól,
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng.
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű,
újra születtek a fák, és minden, ami élet.
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért,
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát.
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején
sem szabad megfeledkeznünk róluk.
A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké,
akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra.
A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet,
mert nem adatott meg nékik sem a szabadság,
sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés,
sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg.
Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért.
Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya,
legyen az irántuk érzett tisztelet, együttérzés, segítő szándék bizonyítéka.
Legyünk irántuk legalább most, ezegyszer jóságosak,
hiszen az emberi méltóság minden embert megillet. Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért,
a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért,
akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk,
vallásuk miatt üldöztek és üldöznek.
A harmadik gyertyaláng legyen a hősöké.
Gyújtsuk az igazakért, azokért, akik mindig szenvedtek
és szenvedni fognak, mert volt, van és lesz bennük annyi erő,
hogy szembeszálljanak zsarnokokkal, kufárokkal, emberárulókkal.
Ők tudták, tudják s tudni fogják,
hogy az emberiség megmaradásának záloga a béke.
Azokért, akik ártatlanul elestek, azokért,
akik meghaltak harcvonalakban, égen és földön, tenger
Advent
Az első gyertyát gyújtsuk azokért, akik már nem lehetnek velünk.
A bölcs szívű vénekért, az ártatlan elesettekért.
Azokért, akik úgy óvtak minket az elmúlástól,
hogy maguk múltak el. Legyen övék az első gyertyaláng.
Azoké, akiknek lábnyomaiban újra kisarjadt a fű,
újra születtek a fák, és minden, ami élet.
Az édesanyákért, a jóságért, és gyermekeikért,
akik továbbra is őrzik a szeretet hatalmát.
Az emberi mulandóság felett érzett bánat idején
sem szabad megfeledkeznünk róluk.
A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké,
akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra.
A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet,
mert nem adatott meg nékik sem a szabadság,
sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés,
sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg.
Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért.
Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya,
legyen az irántuk érzett tisztelet, együttérzés, segítő szándék bizonyítéka.
Legyünk irántuk legalább most, ezegyszer jóságosak,
hiszen az emberi méltóság minden embert megillet. Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért,
a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért,
akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk,
vallásuk miatt üldöztek és üldöznek.
A harmadik gyertyaláng legyen a hősöké.
Gyújtsuk az igazakért, azokért, akik mindig szenvedtek
és szenvedni fognak, mert volt, van és lesz bennük annyi erő,
hogy szembeszálljanak zsarnokokkal, kufárokkal, emberárulókkal.
Ők tudták, tudják s tudni fogják,
hogy az emberiség megmaradásának záloga a béke.
Azokért, akik ártatlanul elestek, azokért,
akik meghaltak harcvonalakban, égen és földön, tengeren és tenger alatt.
A pionírokért, akik hegycsúcsokat, őserdőket,
sivatagokat jártak és járnak be az ember boldogulása érdekében.
Azokért, akik a Makro- és a Mikrokozmosz titkait kutatva szolgálták,
szolgálják, s szolgálni fogják az emberi élet értelmét.
Azokért, akiket máglyára vittek,
mert igazat szóltak a világ emberléptékben megismerhető titkairól.
A hősökért, akik a holdra érkezve és szállva
rácsodálkoztak a Föld nevű kék bolygóra, s hűséggel visszatértek hozzá.
Akik életüket kockáztatva kutatták a csodát,
amit mi emberek nemes egyszerűséggel így hívunk: Élet.
A harmadik gyertyaláng értük lobogjon. A hősökért.
Az orvosért, aki kezét, hűségét adta, amikor reánk tört a fájdalom,
a keserűség, és úgy hittük, hogy vége, nincs tovább.
Aki újra életet adott az életnek, s az elmúlás tragédiáját értve
és megértve megkönnyezte a megváltoztathatatlant.
Ő értük gyújtsuk a harmadik gyertyát.
A lelkészért, aki elesettségünkben is velünk volt, hitet adott,
vigaszt és szeretetet, ha nagyon fájt már az emberi élet.
A bátrakért, akik barikádokon estek el
az ember boldogulása érdekében folytatott küzdelem során.
A negyedik gyertyát egymásért gyújtsuk.
Érted és értem. Igazán megérdemeljük azt,
hogy főt hajtsunk egymás előtt,
hiszen a jézusi szeretet erre figyelmeztet mindannyiunkat.
Arra, hogy legyen szent minden ember számára
a mindenség ajándéka: az emberélet.
Lobbanjon egymásért, s lobogjon a negyedik gyertya
az Istengyermek-próféta megszületésének pillanatáig.
Érted, ki több voltál egy szerelemnél, aki hűséggel vigyáztál,
aki ha kellett, hát könnyet ejtettél értem.
Érted, aki miattam, s nem ellenem haragszol.
Érted, aki felneveltél, óvtál és szeretettel adtad kezembe az emberi életet.
Érted, aki a barátom vagy és felsegítesz a porból, mielőtt porrá válnék.
Érted, aki megtisztelsz bólintásoddal s figyelmeddel,
ha illendően szólok hozzád a körülöttünk zajló történésekről.
Érted, akivel együtt játszottam a szerepet életem színpadán
"Szól a szó, s szép messze hangzó
ez az ádventi harangszó;
Síkon át, völgy felett, hegyen
át hangzik, cseng - bong szüntelen
csak meghallója is legyen!
Valaki elindult érted,
de hogy legyen csillag - fényed, indulj
te is menj eléje
s befogad Ő kegyelmébe.
Szól a szó, szép messze hangzó
ez az ádventi harangszó.
Síkon át, völgy felett, hegyen
át, azért hangzik szüntelen, hogy
sok meghallója legyen!"
Az első vasárnap angyala
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik:
egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből,
hogy közelebb húzódjon az emberekhez.
A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással
. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját.
Ma van az első napja, hogy az angyal először szól,
s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.
Ádvent, éber várakozás Krisztus eljövetelére.
A második gyertyaláng legyen a kitaszítottaké,
akik éheznek és fáznak, s igazán nagy szükségük van vigasztalásra.
A hazátlanokért, azokért, akik még nem találták meg a békességet,
mert nem adatott meg nékik sem a szabadság,
sem az irántuk érzett megbecsülés, sem a baráti ölelés,
sem a tisztelet, sem az otthon. Akiknek semmi nem adatott meg.
Lobogjon megsebzett lelkükért, házukért és hazájukért.
Óvja, segítse őket ez a második, értük gyújtott gyertya,
legyen az irántuk érzett tisztelet, együttérzés, segítő szándék bizonyítéka.
Legyünk irántuk legalább most, ezegyszer jóságosak,
hiszen az emberi méltóság minden embert megillet.
Lobogjon értük, a háborúkat, emberszenvedéseket elviseltekért,
a kitaszítottakért és a szegényekért, az ártatlanokért,
akiket bőrük színe, nyelvük, kultúrájuk,
vallásuk miatt üldöztek és üldöznek.
A második vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyből, kezében egy aranyserleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal végigmegy a világ összes házán, és valami keres. Mit keres? Tiszta szeretetet mindenember szívében. És ezt teszi majd bele a serlegébe, és viszi majd vissza a mennybe. És ott mindazok, akik a mennyben élnek, az angyalok, és akik meghaltak, fogják ezt a szeretetet, és fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra
A Vigasztaló
Csak Jézus az, ki megvigasztal.
Mindent Ő teremtett, és igazi jó barát.
Ő vezet Téged, s keze el nem hagy.
Nagyon szeret, meghalt a keresztfán.
Isten, Uralkodó Atya. Hatalmas,
Uralkodik minden felett.
Mégis szeret, megmenteni akart
Midőn od\'adta a Fiát Éretted.
Szentlélek, az ki mindig Veled van.
Ki mindig kész, s megvigasztal.
Ő az, ki sír Veled, ha szomorú vagy.
Meggyógyít, bátorít, s mindig Benned marad.
|